Magyar Hírlap, 2006.07.05.
A politikai amnézia kezdetét vetítik elő a terrorizmus áldozatatairól szóló megemlékezések Madridban. A pártok igen sajátosan értelmezik a terrorizmust, nem kímélve még a 11-M ügyét sem, amely 191 ember halálát okozta az Atocha pályaudvarra befutó vonatok felrobbantásával, éppen két éve. Ez a sajnálatos esemény egy újfajta – az ETA baszk szervezet cirka harminc éves tevékenységénél hasonlíthatatlanul nagyobb- veszély jelenlétére döbbentette rá a spanyolokat, akik minél hamarabb tudni akarták az igazságot a támadók kiléte felől. Igaz, a 11-M legtöbb tettese a rendőrség szerint kézre került, a bizonyosság, mely az ügyet némileg lezárná, a politikusok jóvoltából a mai napig késik. A tetteseket az ellenzék szerint tovább kell keresni, legalábbis addig, amíg a jelenlegi szocialista kormány meg nem bukik.
A 2004-es választásokba belebukott Néppárt (PP) három héttel ezelőtt a szocialista kormány terrorizmuspolitikája ellen szervezett megemlékező tûntetést, amin több mint százezren vettek részt. A párt szerint helytelen, hogy a szocialisták bárminemû tárgyalásokat kezdjenek az immár összeomlóban lévő ETA betiltott politikai szárnyával, a Batasunával. Ez az ellenzéki követelés viszont úgy tûnik, a felejtés tényleges kezdete: az interneten is olvasható dokumentáció szerint 1998-ban még Aznar miniszterelnök is tárgyalt a szervezettel. Nemhogy tárgyalt, de azt beszédében megengedően “Baszk Felszabadító Mozgalomnak” nevezte. A múltbeli részleteket most a legkülönbözőbb nyilatkozatokkal temetik, és a párt tagadja, hogy ők valaha is egy asztal mellé ültek volna a terroristákkal. Mivel Mariano Rajoy mostani pártnelnök miniszteri posztot foglalt el az akkori kormányban, a szocialistáknak nehéz elhinni, hogy nem tudott a békefolyamatokról, és hogy főbûnnek tartja a mostani békekezdeményezéseket. Az ellentûntetés, ahol a politikusok győztesen szorongatták az áldozati hozzátartozók kezét, tehát egyszerû újjmutogatásba fordult.
A másik esemény a múlt szombati megemlékezés volt, immár kifejezetten a 2004. március 11-i terrorizmus áldozatairól. A tragikus esemény és az akkori politikai következmények (a PP az ETA elleni mozgósításba bukott bele) után meglepőek az elhangzott szónoklatok. A PP pártelnöke a szombati megemlékezés-sorozaton tovább fûzte az eddig napvilágra látott összeesküvés-téziseket. A sok változat egyike szerint nem igaz, hogy a támadást az Al-Kaida által buzdított, Spanyolországban élő iszlám fanatikusok követtél volna el. Ugyan a pártelnök más bizonyítható alternatívával még nem állt elő, szerinte “az egyik cél (…), hogy a hatóságok folytassák a munkát és mindannyian tudjuk kik voltak, mert mindannyian akarjuk tudni, hogy kik voltak”. A konspirációs teória más változatai azt tárják a közönség elé, hogy a szocialista párt a nemzeti biztonsági hivatalon keresztül hamis információt juttatott el az akkori kormánynak a terroristák kilétét illetően, és ez okozta volna a PP bukását. Ez a magyarázat azért valószínûtlen, mert a PP akkor már nyolc éve tartotta felügyelete alatt a mindenkori kormányhoz tartozó biztonsági hivatalt. A legmerészebb ultrajobbos elképzelés szerint, nem is az Al-Kaida, hanem egyenesen az akkori ellenzék és az ETA szövetsége követte volna el a merényletet.
A terrorizmus gerjesztette félelem politikai felhasználása minden jel szerint fittyet hány egy, még Atocha előtt kötött egyezményre. Az egyezményt éppen a két nagy párt, a szocialisták és a Néppárt (PP) kötötte, és arról szólt, hogy a terrorizmust egyikük sem fogja pártpolitikai célokra használni.
Rajacic Ágnes, Madrid