Murszi házi őrizetben

Miközben a jogász esküt tett, az épület előtt a Muzulmán Testvériség (MT) hívei tüntettek a hatalomátvétel ellen. Azt kiabálták a BBC szerint, hogy az eskütétel érvénytelen. Első elnöki beszédében Manszur csütörtökön méltatta a Tahrir téri tiltakozókat, akik szerinte „egyesítették az ország lakosságát”. Tervezik az új választások megtartását, ennek időpontjára azonban nem tért ki. Hangoztatta, hogy a tömeges utcai tüntetéseken Mohamed Murszi elnök távozását követelve Egyiptom „kijavította” dicsőséges forradalmának menetét.

Az előző napi népünnepélyt viszonylagos nyugalom követte az egyiptomi városokban, az utcákat pedig az MT tüntetői foglalták el. Egyes jelentések szerint éjjel voltak összecsapások is, amelyeknek hét halálos áldozatuk volt. „A testvériség nem ragad fegyvert válaszul arra, hogy hadsereg megdöntötte Murszi elnököt, de nem is fogadja el a katonai puccsot, mert az puccs. Kitartunk, és addig vitatjuk jogosságát, amíg nem tűnik el” – mondta a Reuters riportereinek Mohamed El-Beltagy, az MT egyik vezetője, a szervezet politikai szárnyának, a Szabadság és Igazságosság pártjának főtitkára egy kairói mecsetben.

– A 85 éves, a katonai rezsimek alatt üldözött mozgalom már évekkel ezelőtt lemondott az erőszakról. Más csoportok viszont fegyvert foghatnak – tette hozzá. Az MT péntekre hirdette meg a harag napját, a délutáni ima utánra várható nagyobb szabású tiltakozó megmozdulás. Az egyiptomi igazságszolgáltatás máris vizsgálatot kezdett a megdöntött elnök és 15 további iszlamista ellen, akiket a bírói kar megsértésével gyanúsítanak. Taruat Hammad vizsgálóbíró a nyomozás idejére megtiltotta, hogy ezek a személyek elhagyják az országot.

Az egyiptomi biztonsági erők letartóztatták Mohamed Badit, a Muzulmán Testvériség legfőbb vezetőjét. Ellene és helyettese ellen egy nappal korábban az ügyészség adott ki letartóztatási parancsot. Badit a líbiai határ közelében fogták el, ugyanis a rendőrség végig követte, mert arra számítottak, hogy el akarja hagyni az egyiptomi területet – írta a Reuters. A tegnapi egyiptomi újságok – kivéve a Muzulmán Testvériség által kiadott lapokat – örvendeznek azon, hogy a katonák jogerősen eltávolították Mohamed Murszit a hatalomból.

Egyiptom első demokratikusan megválasztott államfőjét egy katonai létesítményben tartják „házi őrizetben”. Az egyiptomi elemzők most azt latolgatják, hogy erőszakba süllyed-e az ország, vagy sikerül fenntartani a nyugalmat a megosztott államban a következő választásokig. Az egyiptomi államapparátus gyorsan reagált az eseményekre. Asraf Mohszen, Egyiptom budapesti nagykövete sajtóértekezletet tartott, s mint az MTI jelentette, kifejtette: „Nem katonai puccs történt, a hadsereg a nép kérésére nem megszerezte a hatalmat, hanem átadta azt az alkotmánybíróság elnökének.”

Helyszíni jelentés: még pár ezren a Tahrir téren, a többség viszont már munkába ment

Mohamed Murszi lemondatásának másnapján nyugodt képet mutat Kairó. A Tahrir téren és az elnöki palota előtt maradt pár ezer, nem lankadó tüntetőn kívül a kairóiak többsége reggel munkába indult. A maradók azt mondják, figyelik, hogy az al-Sziszi dandártábornok által tegnap este megígért intézkedések valóban megtörténnek-e. A katonaság már csak a Rabaa negyedet tartja látható felügyelet alatt, ott állítólag szigorú ellenőrzés folyt, és letartóztatások is voltak szerdán és csütörtökön, bemenni csak személyi igazolvánnyal lehet. A városban egyébként – a Rabaa negyedbe vezető utak kivételével – jól lehet közlekedni. Az emberek egy része megkönnyebbülve fogadta Murszi eltávolításának hírét. A városközpontban, a Bírók Klubjában Amir El-Ayoubit ügyész felidézte, hogy őt a kormánnyal ellentétes véleménye miatt a múlt évben Felső-Egyiptomba helyezték át.

Azt mondja, ez volt a legnehezebb év számukra, hiszen a Muzulmán Testvériség (MT) egyfolytában nyomást gyakorolt a bíróságokra. A személyes fenyegetések mindennaposak voltak – erősíti meg a mellette ülő Mohamed El Zend, egy kairói városi bíróság bírója. Példaként említi Makhloub bíró esetét, aki Murszi és az MT 33 tagjának a Wadi El Natroun börtönből való 2011. januári szabadulását vizsgálta. A Szabadság és Igazság Pártjának (az MT politikai szárnya) zsarolása ellenére a bíró két hete nyilvánosságra hozta a döntését, amely szerint a rabok nem az akkori belügyminiszter amnesztiájának, hanem a Hamasz és a Hezbollah fegyvereseinek köszönhetően szabadultak ki. Az MT gázai és libanoni kapcsolatai, az erőszakszervezetek egyiptomi ténykedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a katonaság már egy ideje fokozott figyelmet fordított Murszira.

Egy katonai hírszerzéshez közel álló forrás szerint Murszi már kedd óta házi őrizetben van, miután a katonaság lehallgatta azt a hívást, amelyben a Hamasz vezetőitől kért fegyveres segítséget az egy hete tartó tüntetések beszüntetéséhez. A forrás szerint az elnök kedd esti televíziós beszéde alatt is házi őrizetben volt már, a felvételt e szerint korábban rögzíthették. Andrew Munir, Daniel Milad és Ola Moghazy számára is nagyon fontos volt a szerdai nap. Ők az elmúlt két évben több barátjukat vesztették el a katonasággal, a rendőrséggel és a Muzulmán Testvériség híveivel való összecsapásokban.

Andrew szerint a katonaság most helyrehozta a múltban elkövetett hibáit, nevezetesen azt, hogy 2011 márciusában, a választások előtt akarta az új alkotmányt elfogadtatni. Miként hiba volt az is, hogy hagyta vagy közreműködött a Port-Szaíd-i és a masperói öldöklésekben, és hogy a muzulmán koalíciót egyáltalán bevette a kormányzásba. Milad, aki nővérét a 2011 októberében, a koptok által szervezett tüntetésen vesztette el, azt mondja, hogy a mártírok kioltott vére nem volt hiábavaló, és a forradalom megint győz. Véleménye szerint az ellenzéki pártok tanultak az elmúlt két évből, és most már képesek lesznek rendesen megszervezni a kampányukat. Arra is figyelniük kell, hogy „a testvériség által meghülyített vidéki embereket ne lehessen újra pénzzel félrevezetni”.

Mohammed Abdel Aziz harminchat éves orvos az egyik barátját, akivel rendszeresen együtt tüntetett, a szemetesben találta meg holtan. Szerinte most az országnak éppen katonai vezetésre van szüksége, amely a megbukott demokratikus kísérlet után erős kézzel biztosítja a jogállam újrateremtésének a kereteit. Egy hölgy viszont szinte az MT által kiadott nyilatkozatokat visszhangozta találkozásunkkor. Szerinte az elnök elmozdítása jogtalan volt, ami történt, az a Muzulmán Testvériség ellen hónapok óta folyó médiakampány betetőzése. Véleménye szerint mind a testvériség, mind a Szabadság és Igazság Pártja visszautasít minden erőszakot, nincs köze a külföldi szélsőséges csoportokhoz, és megtorló akciókat sem tervez végrehajtani. (Rajacic Ágnes)